A SZERETET KOMMUNIKÁCIÓJA

Régen a TISZTELET gyakorlása a valláson keresztül már a magzati kortól beivódott az emberek „lelkébe”, az élet mintázatába, hisz társas lényként, a TISZTELET gyakorlása nélkül többnyire egy idő után, élhetetlenné vált az életük.
A tisztelet lényege az évezredek alatt átalakult.
A világ polarizációjánál fogva a Tisztelet gyakorlása is kétfelé vált, a:

BELSŐ tiszteletre.

A külsőségek és a PÉNZ tisztelete egyre jobban tért hódítottak, ugyan úgy ahogy az élet többi területén, és a BELSŐ a ki nem mondott, gesztusokkal nem kísért tisztelet, pedig, egyre inkább háttérbe került.
A KÜLSŐ TISZTELETET, leginkább az ERŐ, a RETORZIÓKTÓL VALÓ FÉLELEM motiválta, és semmi köze nem volt egy idő után a belső érzésekhez.
A belső tiszteletet „csak” a SZERETET” tartotta életben, és ahogy elmúlt a szeretet, a tisztelet is köddé vált.
Az „Indigó” gyerekek megjelenésével került egyre inkább a figyelem középpontjába a „TISZTELETLENSÉG” problémája, amit egyszerűen a hagyományos pedagógia „VISELKEDÉS ZAVAROS” címkével látott el, és elfelejtette azt az apró tényt, hogy a felnőtt társadalom ugyan olyan TISZTELETLEN a gyerekekkel, mint a gyerek velük, de hát az EGÓ nem engedte, – többnyire,.- hogy ez a felismerés létre jöhessen.
A sok előzetes figyelmeztetés után, a megcímkézett indigók tényleg viselkedés zavarossá váltak.
A divat, – a „trendi”, a médiában egyre erősödött erőszak hullám, ami már „cunami”, – a liberalizmus, tovább erősítette azt az irányt, hogy a mai generáció már,
NEM TISZTEL SEM ISTENT SEM EMBERT!
A korábbi korosztályok, a rabló gyilkosokat illették ezzel a jelzővel.
Ez a felfogás is TRENDIVÉ vált, hogy csak az tud érvényesülni ebben az anyagi világban, aki:
NEM TISZTEL SEM ISTENT SEM EMBERT!

Az Új-Energia egyik alappillére a:

SZÍVBŐL JÖVŐ TISZTELET!

Szeretettel, SZER-E-TETTEL, TISZT-EL-ETTEL

Magyarul: minden címke nélkül, elfogadni a másik embert olyannak amilyen Ő, és nem rákényszeríteni saját, vagy a divat, vagy a társadalom aktuális elvárásait.
Manapság, pont arra megy a világ, hogy mindenben kész mintákat adni, kiölni az emberekből a kreativitást, hogy minél kisebb energiával minél nagyobb néprétegeket lehessen manipulálni.
Ez a lélek nyelvén a régi római mondást a divide et impera -oszd meg és uralkodj – ,
érzését hozza, mert a LÉLEK eltorzulhat ugyan az aktuális földi inkarnációjában, de ez a torzulás elmúlik a következő életek sorában.
A SZÍVBŐL JÖVŐ TISZTELET kell most megtanulni, elengedni azokat a régi ERŐ-re támaszkodó régi mintákat, amivel már nem lehet TISZTELETET kivívni.
Csak, egy példa:
A lovagi korban a sisak rostély megemelésével fejezték ki tiszteletüket egymás felé a lovagok, ez még belülről jött.
Az évszázadok során a sisaknak már nem volt rostélya, akkor a fegyverükkel adták egymás tudtára tiszteletüket, jelen világunkban pedig már meghatározott koreográfia szerint vágják magukat haptákba, és szalutálnak a katonák, mert ha elvétik, akár bünti is lehet a következmény. Az „Amcsi” filmekben, még lehet látni a tiszteletnek ezt a röghöz kötött módjait.
Mostanában az „ÖLÉS” helyett az ÖLELÉS kezd mind szélesebb körben elterjedni, de a SZERETET nincs annyira jelen, mint a látványosság.
Aki részese volt már „ingyenes ölelésnek” Free Hugs – az érezhette -, hogy mennyire nem szeretik önmagukat az emberek, így arra mások irányában is képtelenek.
Mit ér a SZERETET, ha csak a látványosság jár az elmében,
Mit ér a SZERETET ha nincs TISZTELET a másik emberrel szemben,
Mit ér a SZERETET, ha nincs akivel MEGÉLJÜK?
Szeretni igazán csak úgy lehet, ha feltétel nélküli, manipulációtól mentes tiszteletet megadjuk mindazoknak,
akik életünk részesei, és mind azoknak,
akik életünk részesei lehetnek, és azoknak
akik életünk részesei voltak, hisz attól vagyunk most azok akik vagyunk.

Keves Olvasó!

Egy személyes kéréssel fordulok hozzád!

Az Égiek egy Pest közeli faluban jelölték ki Új szálláshelyünket – Péteriben – és szükségünk lenne mindazokra a holmikra, amik a gazdálkodáshoz (kerti munkák), az önnellátásra való felkészülésre, és egy családi ház körül amúgy is szükségesek, meg sok-sok pénzre, – amíg kezdeni lehet vele bármit, aminek többnyire Te is hijján vagyjelenleg kedves Olvasó.

Ebben az értékháborodott időben az égiek támogatnak,

ha HISZEL,

ha TEREMTESZ,

ha ELFOGADSZ,

ha TESZEL MAGADÉRT, és

MERSZ VÁLTOZNI,

ILLETVE NEM ÁLLSZ ELLEN A VÁLTOZÁSNAK!

Ha úgy érzed, hogy szívesen segítenél, írja az email cimemre: samael144@gmail.com , vagy küldj pénzt az alábbi bankszámlára.

Köszönjük a család nevében!

B.B. HU 32 10104167 – 77169500 – 01003009

Share on Facebook

Non-verbális kommunikáció gyermekkorban

A pszichológusok komoly kutatásokat végeztek a testbeszéd témakörében. Szinte hihetetlen, de több mint egymillió különböző non-verbális kifejezést azonosítottak. Megállapították, hogy a testbeszéd sokkal fontosabb, mint maga a beszéd. Összehasonlításuk szerint az érzéseink kimutatására átlagosan 7 %-ban használunk verbális (szóbeli) eszközöket, és 93%-ban különféle non-verbális módokat.

Miért fontos a testbeszéd?

Ez megmagyarázza, miért olyan fontos mindannyiunk számára, hogy gyermekeink testbeszédét megértsük. Hiszen ha nem tudjuk megérteni a gyermekeink nem szóban közölt érzéseit, akkor a mondanivalójuk 90 %-át elveszíthetjük.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a testbeszéd sokkal dinamikusabb, mint a beszélt nyelv. Ráadásul sokkal meggyőzőbb is lehet. Mindannyian ismerjük a mondást: A tettek magukért beszélnek. Egy megnyugtató ölelés gyakran sokkal hatásosabb, mint a nyugtató szavak.

A mosoly, egy felfelé mutató hüvelykujj sokkal bátorítóbb lehet, mint maguk a bíztató szavak. Egy homlokráncolás sokkal fegyelmezőbb lehet, mint a szidás.

Amikor például gyermekünk reggel vonakodva bújik bele a kabátjába, azt akarja kifejezni, hogy nem szívesen megy óvodába. Lehet, hogy van valami probléma, amelyre így szeretné felhívni a figyelmünket, és így jelzi, hogy a boldogtalan helyzete megoldásához a segítségünkre lenne szüksége. Könnyebb a gyermekünknek ily módon kifejezni valódi érzéseit, mint elmondani boldogtalansága valódi okát.

Ha megértjük gyermekünk testbeszédét, megerősítjük vele kapcsolatunkat is. Hiszen minél jobban megértjük gyermekünket, annál közelebb kerülhetünk hozzá. Amikor a szülő képtelen megérteni azt, amit gyermeke jelezni szeretne – verbálisan vagy non-verbálisan – akkor ennek eredményeképpen megnő a gyermek frusztráltsága.

Azok az anyák, akik szülés után depresszióba esnek, gyakran mondják, hogy képtelenek kitalálni, hogy a gyermekük mit akar tőlük, és ezért nem is tudnak megbirkózni a feladatukkal. Az értő kommunikáció segít a gyermeknek és a szülőnek egyaránt, hogy mélyebb és erősebb kapcsolat alakulhasson ki közöttük.

A testbeszéd megértése hozzásegít minket ahhoz, hogy tudatosabb és eredményesebb szülők legyünk.

A gyermek testbeszéd megértését növelő gyakorlatok

Nagyon hasznos a testbeszéd megértése szempontjából, hogy mennyire vagyunk jó megfigyelők. Ezt a készségünket fejleszthetjük az alábbi gyakorlatok segítségével.

Játsszunk némafilmet!

Vegyünk fel videóra egy 10 perces tévéműsort. Játsszuk vissza a felvételt úgy, hogy a hangot levesszük, és csak a képeket nézzük. Jegyezzük fel a gondolatainkat arról, hogy a szereplők mit is akarhattak mondani egymásnak. Amikor ezzel elkészültünk, játsszuk vissza ismét a felvételt, de most már a hanggal együtt. Hasonlítsuk össze, mennyire tudtuk a szereplők testbeszédét értelmezni.

Az utcán

Üljünk le egy forgalmas utcára néző kávéház ablakához. Figyeljük meg az embereket, próbáljunk meg olvasni a testbeszédükből. Próbáljunk meg rájönni, hogy milyen kapcsolatban lehetnek egymással, és mit mondhatnak, miről beszélgethetnek. Sajnos ebben az esetben nincs módunk ellenőrizni, hogy mennyiben találtuk ki a valóságot, de nagyon tanulságos és szórakoztató játékban lesz részünk.

Kertben, parkban

A családi életet legjobb otthoni környezetben megfigyelni, mert otthon többnyire mindenki oldottabban viselkedik. Amikor gyermekeink barátai ellátogatnak hozzánk, vagy mi kísérjük a gyermekünket babazsúrra, üljünk le egy olyan helyre, ahol nem vagyunk szem előtt. Így nem zavarjuk a gyermekeink játékát, de zavartalanul figyelhetjük a testbeszédüket. A legjobb, ha közben fülhallgatóval zenét hallgatunk. Figyeljük meg, hogyan viselkednek egymással a gyermekek, és jegyezzük fel, milyen non-verbális közlési módokat használnak.

Ugyanígy figyelhetjük meg egy parkban a gyermekek és szüleik kapcsolatát. Gondolkodjunk el azon, hogy a látott módszerek mennyiben hasonlítanak a mi családunk által használt testbeszédre.

Pantomim

Ha nem tudjuk értelmezni a gyermekünk testbeszédét, próbáljuk a helyébe képzelni magunkat, és utánozzuk Őt. Kezdjünk mi is dobolni a lábunkkal, vakarózzunk, és igyekezzünk olyan arcot vágni, amit a gyermekünkön látunk. Mulatságos, de tanulságos lesz, és jobban megértjük a gyermek non-verbális kommunikációját.

A gyermek testbeszéd megértése

Amikor gyermekünk testbeszédét értelmezni szeretnénk, figyelembe kell vennünk a „szövegkörnyezetet”, amelyben a testbeszédet használja.

Például, ha a gyermekünk nevet, úgy értelmezzük, hogy jó a humorérzéke, mert valami tréfás dologra odaillő módon reagált.

De abban az esetben, ha ez a nevetést akkor tapasztaljuk, amikor a testvére pórul jár, és kiesik a hintából, akkor gyanakodnunk kell arra, hogy a testvéréhez fűződő érzései legalábbis ellentmondásosak.

Amikor a gyermekorvosnál a kötelező oltást várjuk, a váróteremben a legtöbb gyermek sír, a mi gyermekünk, pedig mosolyog, akkor tudnunk kell, hogy a félelmét, a szorongását szeretné leplezni, és szeretne megfelelni annak a szülői elvárásnak, hogy Ő bátrabb, mint a többi gyermek.

Amikor a gyermekünk testbeszédét próbáljuk értelmezni, nagyon fontos, hogy egy-egy gesztust észlelve vegyük számba a többi tényezőt is, és a gesztusok és a környezeti tényezők összességét próbáljuk együttesen értelmezni.

Felmerülhet a kérdés, hogy a gyermekeink képesek-e meghamisítani a testbeszédüket. Ez elméletileg lehetséges, de nehezen kivitelezhető, hiszen nagyon sok tudatos gyakorlást igényelne. A gyermekeink a testbeszédet ösztönösen használják, az öröklött és a tanult módon.

Nagyobb gyermekeknél már gyakrabban előfordul, hogy szeretnék eltakarni a valódi érzéseiket, de ha kicsi korától fogva megismertük a gyermekünk őszinte gesztusait, hamar megérezzük, ha a mosolya, vagy a szavai nem egészen őszinték.

Ilyen esetben óvatosan kérdezgethetjük a gyermeket, aki hamarosan elmondja majd a szíve bánatát, hiszen pillanatokra, percekre képes csak a testbeszédét meghamisítani. Például, ha a gyermekünk mosollyal próbálja leplezni előttünk a csalódottságát valami miatt, ez néhány percig sikerülhet neki, de utána látni fogjuk, hogy megpróbál fizikailag eltávolodni tőlünk, hogy ne lássuk az arcára kiülő valódi érzéseket.

A valódi érzések titkolása néha azt szolgálja, hogy a külvilággal szemben védelmet találjon a gyermek. Tudjuk, hogy a gyermekek egyes helyzetekben a legkegyetlenebb módon tudnak viszonyulni egymáshoz.

Ha megtanítjuk a gyermekeinket a testbeszéd pozitív és szándékos használatára, akkor nem okozunk kárt neki. Ha a gyermek a gesztusokról megtanulja, hogy használatukkal megerősítheti a másokkal való kapcsolatát, akkor ezzel a tudással a szocializációját, és az érzelmi fejlődését szolgálja.

A gyermekek sokkal nyitottabbak, és őszintébbek, mint a felnőttek, ezért a testbeszédük is direktebb, egyértelműbb. A gyermekek non verbális kommunikációját sokkal nehezebb eltorzítani, mint a felnőttekét.

A helyesen értelmezett testbeszéd nagyon fontos ismeretekhez juttathat minket a gyermekünkkel kapcsolatban. Mégis nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a testbeszéd megfigyelését, értelmezését fogjuk fel játékosan. Ne okozzunk magunknak álmatlan éjszakákat azzal, hogy gyermekünk rezzenéseit elemezgetjük.

Használjuk a gyermek testbeszéd jelzéseit arra, amire való:

• Szolgálja játékos formában a jobb megértést, és a szorosabb érzelmi kapcsolatot a gyermek és a szülő között.
• Elég, ha naponta néhány percen át figyeljük a gyermekünk arckifejezését, mozdulatait.
• Szerezzünk tapasztalatot arról a különbségről, hogy máshogyan kommunikál a gyermekünk a barátaival, és másképpen velünk, a szüleivel.
• Kérdezzük meg néha a gyermekünket, hogy jó következtetést vontunk-e le a non-verbális jelzéseiből. Ezzel saját magunk számára igazolhatjuk a megfigyeléseink helyességét.
• Bízzunk magunkban, hogy az ösztönös értelmezéseink jók, hiszen a testbeszédet minden percben mindannyian használjuk, akkor is, amikor nem tudatosul ez bennünk.
• Néha megkérdezhetünk másokat, hogyan értelmezik gyermekünk testbeszédét. Mások meglátásait érdemes összevetni a saját gondolatainkkal.
• Végül a legfontosabb: legyünk tisztában a saját testbeszédünkkel. Hiszen a gyermekünk utánozni fogja a viselkedésünket, ezért ne lepődjünk meg azon, ha a saját, vagy a párunk grimaszát látjuk viszont a gyermekünk arcán.
• Ne használjuk a testbeszédet a negatív érzéseink kifejezésére. Soha nem mondjuk a gyermekünknek: most pont olyan (buta, bamba, idióta, stb.) képet vágsz, mint az (elvált) apád, anyád.
• A testbeszédet is dicséretre, a pozitív személyiségjegyek megerősítésére használjuk. Ezzel teszünk a legjobban gyermekünk önértékelésének.

Forrás: Lelekititkaink

Családi net szakértő: Papp György

Share on Facebook

Címkék:Gyermek testbeszéd